És miért kék az ég és zöld a fű?

Az egyszerű válasz: mert ilyen színű. De van egy kissé összetettebb válasz is minderre.

Fény nélkül nem látunk semmit. Ha bemész egy vaksötét szobába, aminek nincs ablaka, nincs bent lámpa, és becsukod magad mögött az ajtót, akkor semmit sem látsz. Vagyis mindent feketének látsz.

Tehát fény nélkül nem látunk színeket, csak feketének mindent.

Akkor kell, hogy legyen fény, hogy színes legyen valami.

A szín a fény egy jellemzője. Ezáltal tudunk megkülönböztetni két ugyanolyan alakú dolgot.

Vegyünk két labdát, amik ugyanolyan méretűek, ugyanolyan kerekek. Ha rájuk nézünk, egyetlen egy különbséget tudunk felfedezni, mégpedig azt, hogy az egyik piros, a másik kék.

Máris van értelme annak, hogy színes a világ! Hiszen meg tudunk különböztetni két ugyanolyan alakú dolgot.

És a megkülönböztetés a kulcs. Mert ha azonosnak vennénk a két labdát, akkor joggal mondhatná valaki, hogy van némi baj velünk – elment az eszünk.

A fény, ami szükséges ahhoz, hogy színeket lássunk, egy fizikai energia, ami látható a szemnek.

A fényt szokták jellemezni a hullámhosszával. Vannak rövidebb hosszúságú hullámok, meg vannak hosszabb hosszúságú hullámok. Csakúgy, mint a fürdőkádban és az óceánban a víz. A kádban rövidebb hullámok vannak, az óceánban meg jóval hosszabbak. És persze nagyobbak is!

A szín pedig a dolgoknak azon jellemzője, amitől függ, hogy milyen fényt vernek vissza.

Ha megnézzük a színskálát, a sárgától a narancson át a pirosig, aztán a lilán át a kékig, és aztán a zöldön át a sárgáig jutunk. Ez egy színkörben is bemutatható.

Miért látjuk színesnek a világot?

Ha zöld füvet látunk, akkor elmondhatjuk, hogy az csak a zöld színt veri vissza. Így kerül a szemünkbe a zöld. És a fű minden más színt elnyel.

Megjegyzés: Pontosabban, nem a színt nyeli el, vagy veri vissza, hanem azokat a hosszúságú hullámokat, amelyeket a szemünk ilyen és olyan színeknek fordít le.

A tenger is azért kék, mert minden színt elnyel, ami nem kék, és csak a kéket veri vissza.

A hegy is azért tükröződik a vízen, mert azokat a fénysugarakat, azokat a színeket, amiket a hegy visszaver, a vízfelszín is visszaveri. Visszapattannak róla, és így jutnak el hozzánk azok a fények. Minél simább egy víz, annál inkább mindent tükröz.
Norvégiai kalandjaink során láttunk olyan tavakat, amik mindent visszatükröztek. Hajnalban a hegyek között a levegő nem mozdult, így nem alakultak ki a tó felszínén apró kis hullámok, fodrozódások. És a tükör sima víz mindent tükrözött.

Az ég színe egy kicsit összetettebb. Mert ott már beleszól a dologba, hogy a Napból jövő fény megtörik a légkörön, és ahonnan mi nézzük, hozzánk a kék fények jutnak el. A többi szín valahova máshova megy, illetve szétszóródik. És mivel a szem érzékeny a kékre, ezért ezekből a fényekből, habár benne van a többi szín is, a kéket érzékeljük.
Ez történik egy prizma esetén is. Jön a fehér fény, találkozik a prizmával, és az eltéríti a fényt, illetve szétbontja az összetevő színeire. És egy adott pontban csak a kéket látjuk. Aztán ha kicsit odébb megyünk, akkor a zöldet. És így tovább.

Prizma Miért látjuk színesnek a világot?

Ezért van szivárvány is. Mert a levegőben levő víz szétbontja a napsugarakat az összetevő színeire.

Örüljünk hát neki, hogy ilyen színes a világ! Hiszen, ha nem lenne, akkor minden egyszínű lenne. Nem csak, hogy unalmas lenne, de meg is nehezítené a dolgunkat. Nem tudnánk ugyanolyan alakú dolgokat megkülönböztetni. Nem tudnánk egy festményt sem megfesteni. Hát az elég nagy baj lenne! Talán az összes lehetséges közül a legnagyobb! 😊

Így hát fessünk színes képeket! Ezek ráadásul a hangulatunknak is jót tesznek.

Ákos

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg másokkal is. Köszönöm!

Festőestjeinkről, otthoni festőcsomagjainkról, illetve a tanfolyamainkról itt tájékozódhatsz: kepesvagy.hu